Pesničky pod oblokom v Silbaši

13,25 


Back Cover

Kniha je inšpirovaná autorovou matkou Máriou Miháľovovu a je utkaná z jeho spomienok z detstva v sedemdesiatych rokoch minulého storočia, ktoré strávil v obklopení slovenských piesní v jej podaní. Obsahuje viac ako 200 textov piesní spolu s notovými partitúrami. Jeho mama tieto piesne spievala už vo svojej mladosti  päťdesiatych rokoch, keď pôsobila aj ako speváčka v rozhlase. Kniha nadväzuje na predchádzajúce autorove dielo „Silbaš – dedina snov“, konkrétne na kapitolu venovanú hudbe a voľnému času mladých žien s názvom „Spievanie pod oblakom“. Autor musel riešiť neľahkú úlohu ako oživiť tieto dávno zabudnuté piesne a zaznamenať ich pred definitívnym zánikom. Napokon sa mu to podarilo vďaka pomoci v tom čase osemdesiatšesťročnej Zuzane Hložanovej, rovesníčky jeho matky, s ktorou ju spájala láska k ľudovým piesňam.

Popis

Podrobnosti o knihe

Rok vydania

2018

Počet strán

144

Typ väzby

Tvrdá väzba

Jazyk

Slovak

Preklad

Mária Štarkbauerová, Ondrej Miháľ

Notový zápis

Milan Aleksić

ISBN (CAN)

978-0-9879151-1-5

Vydavateľ

Kanadský slovenský inštitút

Summary (EN)

Songs that My Mother Sang The book provides the story of the childhood memories of my mother and the Slovak songs that she sang to me in the 1970s. It includes over 200 songs which you are now holding in your hands. In many ways, this book is the extension of a project started in the book ,“Silbaš – The Town of Dreams,” and the chapter dealing with music and young women entitled , “Singing Under the Window”. The unique and fading nature of the songs through time made it imperative to preserve and share my mother’s legacy of music. The introduction was provided by Štefan Kocák who is a collector and author of Slovak songs, ethnographer, choreographer, and long-time General Manager of the Vranovčan Folklore Ensemble. It provides his perspective about the value of the book and the Slovak songs collected in it from the first half of the 20th century in Silbaš, Vojvodina. It is followed by a chapter discussing the challenges I faced when developing the book from the 1970s recorded songs and text left behind by my mother, Mária Miháľova. In addition, there are extensive notations related to new material that I had made during the spring and summer of 2018 based on recordings by my mother’s  friend Zuzana Hložanová, who was 87 years of age at the time. The songs were transcribed from the Silbaš dialect as it was spoken during the first half of the 20th century. In Songs Sung Under the Window, numerous sources were cited to explain the context and culture of why these songs were sung and how their words and music permeated and shaped the minds of the young Slovak men and women in the town of Silbaš.  In this small town there was very little opportunity for entertainment for young people. They used their love of singing, song and dance to entertain themselves. This was a time before electricity existed, before radio, television and cinema become the norms for entertainment. The songs expressed the singers’  feelings, whether it was happiness, sadness, dreams or aspirations. It was a time when everyone knew how to sing; it was a time when people entertained each other instead of being entertained by others. Looking back, it was also a time of innocence.  The last chapter details more than 200 songs that were part of the repertoire of those my mother, Maria Mihálová and others like  Zuzana Hložanová, had shared with me. The songs are listed in alphabetical order and the contents of these songs covers nothing less than feelings of love, pain, war, happiness, reunion and all the everyday things which make us human.   It was not the intention of the author to contextualize and analyze the Slovak folk songs sung in Silbaš. This has partially already been done in the book “Silbas – Kulturnetradícieslovákov v Báčke” which was published by Jaroslva Čukan in 2013. My aim was to present the songs intact so that their style, form and dialect were preserved and reflected in the manner by which they were sung during the first half of the 20th century. The transcription of all the songs into musical notation was performed by the young Serbian composer Milan Aleksić, associate professor at the Academy of Arts in Novi Sad, and allowed me to provide transcriptions of the music for a complete reproduction of words and musical score.

Resumé (SK)

Pesničky pod oblokom v Silbaši V knihe som čerpal  zo svojich spomienok z detstva na matku a  slovenské piesne, ktoré mi spievala v 70. rokoch 20. storočia.  Kniha obsahuje viac ako 200 piesní. V mnohých ohľadoch nadväzuje na projekt, na ktorého počiatku stála kniha „Silbaš – dedina snov“,  konkrétne na kapitolu s názvom „Spev pod oblokom“ pojednávajúcu o mladých dievčatách a piesňach, ktoré spievali. Jedinečný charakter týchto piesní a fakt, že sa postupom času vytrácajú, viedli k tomu, že som cítil, ako svoju povinnosť zachovať a ďalej šíriť dedičstvo po svojej matke.  O úvodné slovo sa postaral Štefan Kocák, zberateľ a autor slovenských piesní, etnograf, choreograf a dlhoročný vedúci folklórneho súboru Vranovčan.  Ponúka vlastný pohľad na prínos tejto knihy a zozbieraných piesní pochádzajúcich z prvej polovice 20. storočia.  Po ňom nasleduje kapitola pojednávajúca o komplikovaných  okolnostiach vzniku knihy, počínajúc nahrávkami piesní a záznamami textov od svojej  matky Márie Miháľovej, ktorých počet sa na jar a v lete 2018 výrazne zvýšil vďaka rozsiahlemu nahrávaniu nových podkladov pochádzajúcich od matkinej priateľky Zuzany  Hložanovej, ktorá mala v tom čase 87 rokov. Piesne sú zapísané v silbašskom nárečí používanom v prvej polovici 20. storočia.  V kapitole „Pesničky spievané pod oblokom“ sa citujú mnohé pramene, ktoré vysvetľujú súvislosti a kultúrnu situáciu v období, keď sa tieto piesne spievali, ako sa šírili ich slová a melódie a akým spôsobom vplývali na myslenie mladých ľudí v mestečku Silbaš.  Na vidieku nemala mládež veľa príležitostí na zábavu. Láska k spevu a tancu im prinášala radosť a rozptýlenie. Bolo to v čase, keď tu ešte nebola zavedená elektrina, pred príchodom rádia, televízie a filmov, ktoré sa neskôr stali synonymom pre zábavu. Piesne boli vyjadrením pocitov spievajúceho, jeho šťastia, smútku, snov a túžob. V tých časoch všetci vedeli spievať , ľudia sa dokázali zabaviť sami a nepotrebovali, aby ich bavili iní. Pri spätnom  pohľade späť to vnímame ako čas nevinnosti.  V poslednej kapitole je uvedených viac ako 200 piesní, ktoré boli súčasťou repertoára, o ktorý sa so mnou podelila moja matka a ďalší, predovšetkým Zuzana Hložanová.  Piesne sú usporiadané podľa abecedy a hovoria o láske, bolesti, vojne, šťastí, stretnutiach a všetkých tých každodenných veciach, ktoré nás poľudšťujú.   Zámerom tejto knihy nebolo vsadiť slovenské  piesne zo Silbaša do nejakého širšieho rámca a analyzovať ich. To už bolo čiastočne urobené v knihe „Silbaš – Kultúrne tradície Slovákov v Báčke“, ktorú publikoval Jaroslav Čukan v roku 2013. Mojim cieľom bolo prezentovať piesne v nedotknutom pôvodnom stave, čiže ich štýl, podoba a nárečie uchovávajú a verne odrážajú spôsob, akým sa spievali v 1. polovici minulého storočia. Prepis všetkých melódií piesní do notovej podoby je dielom mladého srbského skladateľa Milana Aleksiča, ktorý je docentom na Akadémii umení v Novom Sade. Vďaka nemu sú v knihe uvedené texty a hudobné partitúry všetkých piesní.

Resumé (FR)

„Au dessous de la fenêtre“ – chansons que ma mère m’a chantées J’ai grandi entouré de la musique. Depuis ma naissance, ma mère Mária Miháľová  m’a chanté des chansons slovaques. C’était ainsi à Silbaš, un village avec une grande population slovaque en Voïvodine (Serbie, à l’époque une partie de la Yugoslavie)  où j’ai passé onze premières années de ma vie et aussi au Canada où notre famille a déménagé en 1967. J’adorais son chant, la façon dont elle les interprétait. Ma mère avait une voix magnifique et depuis toujours je voulais enregistrer son chant et garder ses chansons pour les futures générations. Malheureusement, je n’ai pas réussi à réaliser mon rêve, d’abord elle n’avait pas le  temps et envie de le faire, après elle est tombée malade et ce n’était plus possible. Jusqu‘à sa mort en 2001, j’ai arrivé à enregistrer cinq chansons et les paroles d’environ vingt autres. C’était trop peu pour en faire un recueil. J’ai abordé le thème des chansons slovaques de Silbaš dans mon livre précedent „Silbaš, le village de rêve“ où dans une partie consacrée aux traditions de mon village natal,  j’ai évoqué la coutume des jeunes filles de se réunir „au dessous de la fenêtre“ de certaines maisons pour y chanter. Dans les années 40 et 50 du 20ème siècle, ma mère faisait partie d’un groupe de ces filles qui passaient tout leur temps libre à chanter ensemble leurs joies, leurs  éspoirs, leurs tristesses, leurs déceptions, leurs amours …. Il s’agissait surtout de versions particulières de chansons populaires slovaques. Cette tradition perdurait à Silbaš jusqu’à la moitié de 20ème siècle, après de nouvelles formes d’amusement commencaient à prévaloir.  En 2017, en faisant une tournée en Voïvodine pour présenter mon livre, j’ai appris par hasard,  que la meilleure amie de jeunesse de ma mère, Mme Zuzana Hložanová était toujours en vie et aimerait me voir. Ce n’était qu‘en février 2018, que j’ai eu le temps pour lui rendre visite. J’ai trouvé une femme de 86 ans alitée, mais avec une mémoire impeccable, capable de chanter sans hésitation des dizaines de chansons. Elle chantait à plein poumons en dialecte de Silbaš et moi, j’avais enfin l’occasion d’enregistrer les chansons que ma mère m’avait chantées. On s’est rencontrés à plusieurs reprises  en février, juin et août 2018 et j’ai réussi à collectionner 250 chansons. J’avais les bandes-son et les paroles, mais une notation musicale me manquait. J’ai abordé sans succès plusieurs musiciens slovaques. Finalement, j’ai rencontré par hasard un jeune compositeur serbe Milan Aleksič, qui s’est montré disposé de lever ce défi et c‘est grâce à lui qu’il était possible de reconstituer non seulement les paroles, mais aussi les mélodies des anciennes chansons slovaques de Silbaš, qui se trouvent dans le présent livre.    Version française écrite par Mária Štarkbauerová

Rezime (SR)

Pesme pod prozorom u Silbašu (Pesničky pod oblokom v Silbaši) Stvarajući knjigu crpeo sam iz svojih sećanja na detinjstvo, svoju majku i slovačke pesme, koje mi je pevala 70-ih godina 20. veka. Knjiga sadrži više od 200 pesama. U mnogome nadovezuje na projekat, na čijem početku je nastala knjiga Silbaš selo snova (Silbaš dedina snov), konkretno na poglavlje pod naslovom „Pevanje i muzika u Silbašu“ u kojoj pišem o mladim devojkama i pesmama, koje su one pevale. Jedinstveni karakter ovih pesama i činjenica da s vremenom polagano nestaju, vodila me do odluke i osećanja dužnosti sačuvati ih od zaborava i dalje ih širiti kao nasledstvo od majke. Za uvodne napomene se pobrinuo Štefan Kocak, kolekcionar i autor slovačkih pesama, etnograf, koreograf i dugogodišnji šef folklorne grupe Vranovčan. On nudi sopstveni pogled na značaj ove knjige i pesama iz prve polovine 20. veka. Posle njega sledi poglavlje, koje se bavi komplikovanim okolnostima nastanka knjige, počevši od snimanja pesama i beleženja tekstova moje majke Marije Mihaljove, kojih broj se u proleće i leto 2018. znatno povećao nakon obimnog snimanje novih pesama u interpretaciji majčine prijateljice Zuzane Hložanove, koja je u to vreme imala 87 godina. Pesme su zabeležene u silbaškom dijalektu, koji se koristio u prvoj polovini 20. veka.U poglavlju „Pesme pevane pod prozorom“ citiram mnoge izvore, koji objašnjavaju kontekst i kulturnu situaciju u periodu kada su se ove pesme pevale,  kako su se širile njihove reči i melodije, i kako su uticale na razmišljanje mladih u naselju Silbaš. Mladi na selu u to vreme nisu imali mnogo zabavnih sadržaja. Ljubav prema pesmi i plesu im je pričinjavala radost i predstavljala razonodu. To je bilo u vreme kada još nije bilo struje, pre pojave radia, televizije i filmova, koji su kasnije postali sinonim za zabavu. Pesme su izražavale osećanje pevača, njegovu sreću i tugu, snove i želje. U to doba svi su znali pevati, ljudi su bili u stanju da se sami zabave i nisu im bili potrebni drugi da ih razonode. U retrospektivi, to se čini kao vreme nevinosti. U poslednjem poglavlju je dato preko 200 pesama, koje su bile deo repertoara i sa kojima se samnom podelila moja majka i drugi, naročito Zuzana Hložanova. Pesme su navedene abecednim redosledom i govore o ljubavi, bolu, ratu, sreći, sastancima i svim onim svakodnevnim stvarima, koje nas humanizuju. Cilj ove knjige nije bio da uvrsti slovačke pesme iz Silbaša u neki širi okvir i da ih analizira. To je delimično uradjeno u knjizi Silbaš – kulturne tradicije Slovaka u Bačkoj (Silbaš – kultúrne tradície Slovákov v Báčke), koju je izdao Jaroslav Čukan u 2013. Moja namera  je bila predstaviti pesama u izvornom obliku, da bi njihov stil, forma i dijalekt verno odražavali način njihovog izvodjenja  u prvoj polovini prošlog veka. Transkripcija svih melodija pesama u notnu muzičku formu je delo mladog srpskog kompozitora Milana Aleksića, koji je docent na Akademiji umetnosti u Novom Sadu. Zahvaljujući njemu u knjizi se nalaze tekstovi i muzičke partiture svih pesama.

Resumé (HU)

Szilbács – Dalok, amelyeket édesanyám énekelt A könyvben található dalokat, amelyeket édesanyám a 20. század 70-es éveiben énekelt, a gyerekkoromból merítettem, emlékezve édesanyámra és a szlovák népdalokra. A könyvben több mint 200 dal található. A kiadvány sok tekintetben ahhoz a projekthez kapcsolódik, amely  kezdetben Szilbács az álmok faluja nevet viselte, konkrétabban a  Dal és zene Szilbácson elnevezésű fejezethez, amely a fiatal lányokról és azokról a dalokról szólt, amelyeket énekeltek. Az a tény, hogy a dalok az  idő múlásával lassan eltünedeznek, arra ösztönöztek, hogy megőrizzem és továbbadjam ezeket a dalokat, úgyis, mint édesanyám örökségét. A bevezető szavakat  a szlovák népdalok gyűjtője  és szerzője, az etnográfus és koreográfus  Štefan Kocák írta, aki hosszú éveken keresztül a Vranovčan  folklór együttes vezetője volt. Kifejti véleményét arról is, hogy miért értékesek ezek a 20. század első feléből  származó dalok. A bevezető rész után  az a fejezet található, amely a könyv keletkezésének bonyolult körülményeiről szól, kezdve édesanyám Mária Miháľová  által énekelt dalok felvételeivel és a szövegek lejegyzésével, amelyek száma 2018 tavaszán és nyarán jelentősen megnövekedett, köszönhetően édesanyám barátnője Zuzana  Hložanová által énekelt daloknak, aki ekkor már 87 éves volt. A dalok a 20. század első felében beszélt szilbácsi tájszólásban kerültek lejegyzésre. Az ablak alatt énekelt dalok c. fejezetben sok forrásból idézünk, amelyek annak a  korszaknak  az összefüggéseit és a kulturális viszonyait igyekeznek megmagyarázni, amikor ezeket a dalokat énekelték; hogyan terjedt  el a szöveg és a melódia és hogyan befolyásolták a dalok a fiatalok gondolkodását Szilbácson a kisvárosban. Vidéken a fiatalok számára nem volt sok szórakozási lehetőség. Az énekek és a táncok iránti szeretetük örömet és kikapcsolódást jelentett számukra. Ez abban az időben volt, amikor még be sem vezették az áramot, a rádió, a televízió és a filmek  térhódítása előtt, melyek később a szórakozás szinonimájává váltak. A dalok kifejezték az énekes érzéseit, örömét és bánatát, álmait és vágyait. Ebben az időkben mindenki tudott énekelni, s az emberek képesek voltak saját magukat elszórakoztatni, nem volt arra szükségük, hogy más szórakoztassa őket. Visszatekintve ezt a korszakot az ártatlanság korának tekinthetjük. Az utolsó fejezetben több mint 200 dal található, amelyeket az édesanyám osztott meg velem, és olyanok is, amelyeket mások, elsősorban Zuzana Hložanová. Az  ábécés sorrendben szerkesztett dalok a szerelemről, a fájdalomról, a háborúról,  a boldogságról, a találkozásokról szólnak, és mindazokról a mindennapi dolgokról, amelyek emberivé teszik az életünket. Ennek a könyvnek nem szándéka a szilbácsi szlovák énekek valamilyen szélesebb kontextusba való behelyezése és elemzése. Ez már részben megtörtént  a Silbaš – Kultúrne tradície Slovákov v Báčke/ Szilbács – A szlovákok kulturális hagyományai Bácskában c. könyvben, amelyet Jaroslav  Čukan 2013-ban publikált. A célom az volt, hogy a dalokat eredeti  érintetlen formájukban mutassam be, vagyis hogy a stílusuk, formájuk és  a helyi nyelvváltozat hűen tükrözze azt a módot, ahogyan  ezeket a dalokat a múlt század első felében  énekelték. A kötetbe rendezett dalokat egy fiatal szerb zeneszerző, az újvidéki Művészeti Akadémia docense  Milan Aleksič kottázta le. Neki köszönhetően a könyvben szereplő összes dal szövege és dallama megtalálható. * Szilbács település Силбаш / Silbaš (szerbül), Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben található.